1. RÉSZ A. Melyik a helyes sorrend? 1. Nap, Föld, Galaxis, a legnagyobb csillag 2. a legnagyobb csillag, Galaxis, Föld, Nap 3. Galaxis, Nap, a legnagyobb csillag, Föld 4. Galaxis, a legnagyobb csillag, Nap, Föld 5. Galaxis, Nap, Föld, a legnagyobb csillag (válasz) B. Melyik a csillagot jellemző fizikai állapotot lehet meghatározni megfigyelésekből (az alábbi felsorolásból)? 1. hőmérsékletet 2. átmérőt 3. kémiai összetételt 4. tömeget 5. mindegyiket (válasz) C. Mennyi csillag található a mi galaxisunkban (a Tejútrendszerben)? 1. 50 - 100 2. 500 - 1000 3. 1000 000 - 100 000 000 4. miliárd 5. néhány száz miliárd (válasz) D. Mi az a szupernóva? 1. felrobbanó bolygó 2. felrobbanó csillag 3. felrobbanó galaxis 4. egy felrobbanó objektum, amely mivoltát még nem ismerjük (válasz) E. A csillag helyváltozása az égbolton az alábbi eredménye: 1. a Föld forgástengelyének hajlása 2. a Föld forgása 3. a csillagok forgása 4. a Föld napkörüli keringése 5. az est folyamán a csillagok egyáltalán nem változtatják poziciójukat az égbolton (válasz) F. A Föld bármely pontjáról nézve lehetséges-e néha a Vénuszt egész éjszakán át megfigyelni? 1. néha igen 2. mindig lehetséges 3. soha 4. csak télen át (válasz) G. A Föld bármely pontjáról nézve lehetséges-e néha a Jupitert egész éjszakán át megfigyelni? 1. néha igen 2. mindig lehetséges 3. soha (válasz) H. 9 870 000 egyenlő 1. 9.87^6 2. 9.87^5 3. 9.87 x 10^6 4. 9.87 x 10^5 5. 9.87 x 10^-5 (válasz) 2. RÉSZ A. Ausztráliában a leghosszabb napok késő ... vannak. 1. márciusban 2. júniusban 3. szeptemberben 4. decemberben (válasz) B. A tavasz első napján a Nap ... kel. 1. kelettől délre 2. csaknem pontosan keleten 3. kelettől északra 4. egyik sem. Függ a földi észlelő helyétől (válasz) C. A Hold sarlószerű fázisa függ attól, hogy 1. milyen irányból éri a Nap fénye 2. hogyan éri a Föld árnyéka 3. miképp forog a tengelye körül 4. melyik része van a Föld felé fordulva (válasz) D. Mikor lehet a Föld, a Nap és a Hold egy vonalban? 1. kizárólag holdtöltekor (telihold) 2. az első és az utolsó negyedben 3. kizárólag újholdkor 4. holdtöltekor és újholdkor 5. a Hold bármelyik fázisában (válasz) E. Milyen fázisban van a Hold akkor, amikor csaknem pontosan Napnyugtakor kell? 1. újhold 2. első negyed 3. telihold 4. utolsó negyed (válasz) F. Az utolsó negyedben lévő Hold ekkor nyugszik: 1. reggel 6kor 2. délben 3. este 6kor 4. éjfélkor 5. nem lehet megválaszolni a megadott információ alapján (válasz) G. Melyik bolygót (esetleg bolygókat), amely(ek) már az ókorban is ismert(ek) volt(ak), lehetetlen éjjel a fejünk felett látni? 1. Merkúr és a Vénusz 2. Mars, Jupiter és a Szaturnusz 3. Szaturnusz 4. Vénusz 5. lehetséges bármelyik bolygót megfigyelni magasan az éjjeli égbolton (válasz) H. Miért forróbb a nyár mint a tél? 1. a Föld nyáron közelebb van a Naphoz mint télen 2. a nappalok hosszabbak nyáron 3. nyáron a Nap magasabban jár az égbolton 4. a 2. és a 3. 5. mindegyik érvényes (válasz) I. Ursa Major egy 1. fényes csillag 2. egy pont az ekliptikán 3. egy bolygó egy közeli rendszerben 4. északi csillagkép 5. déli csillagkép (válasz)

3. RÉSZ A. A felsoroltak közül melyik számít bizonyítéknak arra, hogy a Föld a Nap körül kering? 1. csillag paralaxis 2. a csillagfény aberrációja 3. a bolygók látszólagos hátratartó mozgása 4. 1. és a 2. 5. 2. és a 3. (válasz) B. A Kopernikusz rendszer a bolygók látszólagos hátratartó mozgását a következőképpen magyarázza: 1. a bolygók epiciklusokon mozognak 2. a Föld és a bolygók különböző pályákon keringenek, amelyeken a keringési sebességük is más és más 3. egyik sem, mert a Kopernikuszi rendszer nem volt képes ezt a problémát megoldani (válasz) C. Egy csillagászati egység: 1. a Naprendszer átmérője 2. az az idő, amely alatt a fény beutazza a Földpálya kerületét 3. a Föld-Nap átlagos távolsága (150 mill. km) 4. az a távolság, amelyet a Föld 1 év alatt tesz meg a Nap körül (válasz) D. A csillagfény aberrációja nem létezne, ha 1. a Föld a csillagokhoz viszonyítva nem mozogna 2. ha a bolygók nem végeznének látszólagos hátráló mozgást a csillagok közt 3. ha a Föld a keringése során nem változtatná sebességét 4. ha a fény véges sebességgel száguldana a téren át 5. 1. és a 4. (válasz) E. A heliocentrikus model szerint a bolygók azért keringenek az ekliptika mentén, mert 1. mert az ekliptika csak 23.5 fokra hajlik el az egyenlítő síkjától 2. mert a bolygók nagyjából egy síkban keringenek a Nap körül 3. a csillagokhoz viszonyítva a bolygók közel vannak a Naphoz 4. a bolygók sokkal közelebb vannak a Földhöz mint a Nap (válasz) F. A csillag paralaxis 1. a csillag pozíciójának látszólagos eltolódása a légkör zavaró hatása miatt 2. a csillag pozíciójának látszólagos eltolódása a Föld mozgása miatt 3. a Nap látszólagos csillagközi mozgását idézi elő 4. nem volt megfigyelve a távcső felfedezése előtt 5. 2. és a 4. (válasz) 4. RÉSZ A. Galileo figyelte meg elsőként a 1. a Jupiter holdjait 2. a visszafele tartó mozgást 3. a Mars holdjait 4. a bolygók mozgását a csillagok között 5. 1. és a 4. (válasz) B. A Kepler törvényei alapján a bolygók 1. egyenletes sebességgel mozognak a Nap körül 2. akkor keringenek a leggyorsabban, amikor napközelben vannak 3. akkor keringenek a leggyorsabban, amikor naptávolban vannak 4. egyik sem, a válasz ennél bonyolultabb (válasz) C. A Kepler törvényei érvényesek 1. kizárólag a Földre 2. a Földre, Marsra és a Vénuszra 3. minden bolygóra a Plútón kívül 4. minden bolygóra a holdjaikon kővül 5. minden bolygóra és holdra (válasz) D. Melyik rendszer állította, hogy a Vénusz hasonló fázisokat kell hogy mutasson, mint a Holdunk? 1. a geocentrikus rendszer 2. a heliocentrikus rendszer 3. mindkét rendszer 4. egyik sem (válasz) E. A Jupiter holdak felfedezése a következő rendszert támasztotta alá: 1. a geocentrikus rendszert 2. a heliocentrikus rendszert 3. egyiket sem (válasz) F. Egy bolygó (vagy más objektum) keringési pályájának lapultságát a következőnek nevezzük: 1. ovális 2. eliptikus 3. ekcentrikus (válasz) G. A Kepler 3. törvénye alapján, ha egy újonnan felfedezett bolygó 4 CS.E. távolságban keringene a központi test körül, akkor a keringési ideje: 1. 2 év volna 2. 2.6 év volna 3. 8 év volna 4. 16 év volna (válasz) J. A négy évszak (tavasz, nyár, ősz és tél) főleg 1. a földi egyenlítő és az ekliptika között létező elhajlás (hajlásszög) miatt van 2. a Hold miatt van, mert mindig ugyan azt a felét fordítja felénk 3. a változó Föld-Nap távolság miatt van 4. a Nap változó hőmérséklete miatt van 5. a Nap retrográd (visszatartó) mozgása miatt van (válasz) K. A Ptolemausz rendszer epiciklusai a következőt kívánták megmagyarázni: 1. a csillagok látszólagos napi mozgását 2. a Nap évi mozgását az égbolton 3. a Hold visszatartó mozgását az égbolton 4. a bolygók irányukat és sebességüket változtató mozgásukat a csillagok között 5. a Nap déli és északi mozgását az egyenlítő körül (válasz) L. A Nap látszólagos évi útja a csillagok közt a(z) 1. égi egyenlítő 2. állatövi útja 3. ekliptika 4. égi észak (válasz) M. Az állatövi csillagképek a 1. Nap látszólagos égi útvonalán fekszenek 2. méretükben egyformák (30 fok hosszúak) 3. nagyjából egyformán terülnek el az északi égbolton 4. 2. és a 3. igaz (válasz)

5. RÉSZ A. A Kepler 3. törvénye alapján, ha egy újonnan felfedezett bolygó 4 CS.E. távolságban keringene a központi test körül, akkor a keringési ideje: 1. 2 év volna 2. 2.6 év volna 3. 8 év volna 4. 16 év volna (válasz) B. Gyorsulás akkor észlelhető, amikor egy test 1. változtatja a sebességét 2. változtatja a haladási irányát 3. változtatja a haladási irányát, de egyben a sebességét is 4. az 1. és a 2. (válasz) C. Képzeljük el, hogy egy kocsiban száguldunk, amely hirtelen le áll. Mi nyom előre? 1. a tehetetlenség ereje 2. a súlyunk 3. a kocsi előretartó mozgása 4. semmi sem nyom előre (válasz) D. A gravitációs erő által előidézett gyorsulás értéke: 1. 9.8 m 2. 9.8 m/s 3. 9.8 ms 4. 9.8 m/s2 (válasz) E. Ha egy test sebessége 4 másodperc alatt 10 m/s-ről 30 m/s-re változik meg, akkor a gyorsulása: 1. 5 m/s2 2. 10 m/s2 3. 20 m/s 4. 20 m/s2 5. egyik sem (válasz) F. Ha egy test nyugalmi állapotból kezd el esni, akkor 2 másodp. után a sebessége: 1. 9.8 m/s 2. 19.6 m/s 3. 19.6 m/s2 4. 39.2 m/s (válasz) 6. RÉSZ A. A Hold tömege 1/81 része a Földének, de a Hold felszínén a súlyunk 1/6 volna a Földi súlyunkhoz viszonyítva. Miért nagyobb a súlyunk mint aminek teoretikusan lenni kéne? 1. a Hold anyaga más mint a Földé 2. a Hold anyagának sűrűsége más mint a Földé 3. A Holdnak nincs légköre, míg a Földnek van 4. A Hold sokkal kisebb mint a Föld 5. az 1. és a 2. (válasz) B. Newton szerint egy test természetes mozgása 1. köralakú lenne. 2. eliptikus lenne. 3. egyenes lenne. 4. visszatartó lenne. (válasz) C. Ha megkétszerezzük két test távolságát, miként fog a gravitációs hatásuk megváltozni? 1. A felére csökkenne. 2. A negyedére csökkenne. 3. Egyharmadára csökkenne. 4. Egyik sem. (válasz) D. A súly a következő eredménye: 1. lendület 2. energia 3. a Föld gravitációs hatása 4. forgási egyensúly 5. mindegyik egybevetve (válasz) E. Az űrhajósok a földkörüli pályán 1. látszólag súlytalanok, mert állandó szabadesésben vannak. 2. látszólag súlytalanok, mert légüres térben vannak. 3. tényleg súlytalanok, mert légüres térben vannak. 4. tényleg súlytalanok, mert magasan a Föld felett vannak. 5. a 3. és a 4. (válasz) F. Ha a Föld átmérője folyamatosan csökkenne, de a tömege változatlan maradna, akkor a súlyunk a felszínén 1. növekedne. 2. csökkenne. 3. nem változna. (válasz) G. Egy körpályán mozgó test (egyenletes sebesség mellett) 1. nem gyorsul. 2. gyorsul a kör közepe felé. 3. gyorsul a repülés irányába. 4. gyorsul a kör középpontjától kifelé. (válasz) 7. RÉSZ A. A fényév 1. az az idő, amely alatt a fény eléri a legközelebbi csillagot. 2. az az idő, amely alatt a fény megjárja a Föld-Nap távolságot. 3. az a távolság, amelyet a fény 1 év alatt tesz meg. (válasz) B. A ma is használatos naptár 1. a Juliánus naptár (Julius Caesar után). 2. Gregoriánus naptár (Gregorius pápa után). 3. világ naptár. (válasz) C. Ha a Föld egyenlítő és keringési síkja egymáson feküdnének, akkor nem lenne (lennének) 1. napfordulók, 2. évszakok, 3. napéjegyenlőségek, 4. változás a nappalok hosszában, 5. mindegyik helyes válasz (válasz) D. A Mars és Jupiter között hiányzó bolygó keresése a következő(k) miatt lett elkezdve: 1. gravitációs elmélet 2. Bode törvénye 3. görög rege 4. holdelmélet 5. az 1. és 4. válasz (válasz)