A világ vége

Valószínűleg mindenki emlékezik azokra a légből kapott jóslatokra, amelyek a világvégét igyekezték beharangozni. Ezek az állandóan elmaradó jóslatok azonban egyszer mégis csak beteljesülnek, eljön a világvége és a Föld pusztulása. Nem a jövendőmondók jóslatai fognak kb. egy milliárd év múlva megvalósulni, hanem tényleges tudományos munkák és elmélkedések kelnek majd életre a nagyon távoli jövőben.

Kezdjük a következő képpel: egy vörösen izzó élettelen fortyogó golyóbissal, amely égboltját az óriásira felduzzadt Nap perzseli kegyetlenül. A halálánál lévő óriás Nap sugarai alatt a sziklák izzásnak indulnak és lassan elpárolognak, az esti féltekén nátrium és potasszium hó esik és az életnek már rég semmi nyoma. Akik elmenekültek az űrhajókon, biztos távolságból figyelik a szomorú eseményeket. Minek lehetnének szemtanúi a távoli őseink?

Számítások szerint kb. 1 milliárd (1 000 000 000) év múlva a labilissá váló Nap nagy mértékű légköri felmelegedést fog előidézni, amely következtében az óceánok elpárolognak a környező térbe. A Nap felduzzad a mai méretének kb. 250szeresére és ismeretlenségig fogja felperzselni a Földet (az első két bolygóról, a Merkúrról és Vénuszról nem is beszélve).

Mielőtt ez bekövetkezik, maga a Föld is változásokon fog átmenni. Ismeretes az, hogy több száz millió évvel ezelőtt az egyetlen létező ún. Pangaea kontinens elkezdett felszakadozni és a ma létező földtömegek alakultak ki. A folyamat azonban nem állt meg, a kontinensek mozognak. Amerika évente néhány centiméter sebességgel távolodik Európától és Afrikától. Kb. 50 millió év múlva az Atlanti óceán sokkal szélesebb lesz mint ma, Afrika ütközik az európai kontinensel teljesen körülzárva a Földközi tengert, Himalája méretű hegységeket hozzva létre.

Ezek után valószínű, hogy a földkéreg mozgása következtében az Atlanti óceán zsugorodásba kezd és az Amerika ütközik a már egyesült Euro-Afrikai kontinensel. Kb. 250 millió (250 000 000) év múlva egy újonnan egyesült kontinens fogja uralni a bolygónk felszínét, amelyet nevezzünk el Pangaea Ultimának. A létező elméletek alapján ez az egyesült szuper kontinens sem lesz örök életű, millió évek elteltével a földkéreg folyamatos változása újabb földrészeket fog kialakítani. Ez többször fog megismétlődni, míg a Föld forró belseje ki nem hűl. A kontinensek mozgása ekkor végleg abba marad, az óceánok eltűnnek, a Föld elkezd melegedni. A CO₂ (széndioxid) jut majd fontos szerephez, pontosabban annak hiánya. Manapság a növekedésétől rettegünk, az üvegházhatásról bizonyára mindenki hallott. Több százmillió év múlva azonban pont eme mérgező gáz hiánya idéz elő felmelegedést. Ehhez hozzá fog járulni a Nap növekedő hőmérséklete is, amely minden kb. 100 millió évben 1%-al magasabb lesz. Ez talán nem tűnik soknak, de a felmelegedés a CO₂ csökkenését fogja maga után vonni. A növények 95% veszélybe kerül, a fotoszintézis csökkenő félben lesz és valamikor 900 millió év elmúltával a Föld folyamatosan elveszti zöld színét.

1.2 milliárd év elteltével a Nap csaknem 15%-al lesz fényesebb mint ma! A felszíni hőmérséklet 60-70°C lesz és az ezzel kapcsolatos vegyi reakciók csaknem az összes CO₂-t felemésztik. A melegedő óceánok rohamos párolgásba kezdenek és a levegőbe kerülő vízpára tovább melegíti az így is pokollá vált Földet. A víz lassan eltűnik a felszínről, a kontinensek mozgása (ha még volt) leáll és vele együtt bármilyen hegyformáló folyamat. Lehetséges, hogy a fő eróziós tényező a rohamosan eltűnő forrongó folyók tomboló ereje lesz, amely az egész Földet „laposítani” fogja. A forró Nap intenzív ibolyántúli sugarai a levegőben halmozódó vízpárát nagy intenzitással bontják fel az oxigén és hidrogén összetevőjire. Az utóbbi a Föld elégtelen gravitációs hatására elszökik a világegyetembe, míg az oxigén megmarad és mennyisége növekedni fog. A sziklákban található vas oxidálódik (rozsdásodik) és a Föld egy kicsit a Marsra kezd majd hasonlítani. A gázok üvegházhatása akár 1000°C felszíni hőmérsékleteket is képesek lesznek előidézni, elegendő hőmérséklet a sziklák felolvasztására (a Vénusz felszíni hőmérséklete ennek csaknem a fele!). Forró lávamezők fognak összecsapni és ha valamilyen légkör még létezni fog, az nagy valószínűséggel kénsavas lesz.

Kb. 7 milliárd év múlva a Nap egy felfújt vörös óriássá alakul át forró légkörével elnyelve az összes belső bolygót a Földel együtt. Feltevések szerint ez időtájt a Föld keringése kötött lesz, ami azt jelenti, hogy a Nap felé mindig ugyan azt az oldalát fogja fordítani (mint ahogy a Hold is teszi a bolygónk felé). Örök éjszaka az egyik felén, örök nappal a másikon. Mi lesz látható a nappali oldalán? A Nap csaknem 250szer lesz nagyobb mint most, a vöröses korongja csaknem az egész égboltot uralni fogja. Számítások szerint a felszíni hőmérséklet elérheti a 2200°C, amely hőmérséklet mellett a láva intenzív párolgásba kezd. Az elfordított oldal hőmérséklete függ attól, hogy lesz-e még légköre az égő Földnek vagy sem. Ha igen, akkor a légmozgások elég hőt juttathatnának el az örökké sötét oldalra is, ahol így a hőmérséklet égetően forró lenne. Ha azonban nincs légkör vagy nagyon ritka, akkor ez az oldal nagyon hideg lenne. A körülmények hasonlóak lennének, mint a Merkúr bolygó felszínén, amely mindig ugyan azon oldalát fordítja a Nap felé. A felszíni hőmérséklete a napos oldalon eléri a +350°C, az elfordított esti oldalon -170°C!

A kutatók szerint a Föld ennél hidegebb lenne, -240°C. Az elképzelhetetlenül forró napos és a rendkívül hideg esti oldal közötti óriási hőmérséklet különbség érdekes időjárást idézhet elő. A forró oldalon elpárolgott vas, magnézium és más fémek a hideg oldalon lecsapódnak és akár vasesőt és szilíciumhót idézhetnek elő a sötét hideg rész felett. A hőmérséklet itt olyan alacsony lesz, hogy a CO₂, kén vegyületek és az argon a felszínhez fog fagyni mintegy fagyott jégsapkát kialakítva az örök sötétség birodalmában (alatta valószínűleg a maradék rendes vízjég volna elzárva).

Itt elértünk egy fontos kérdéshez: mi történt a földi élettel? Túlélhette bármi is ezeket a folyamatokat? A válasz minden bizonnyal nem! De talán egy távoli idegen civilizáció egyszer eléri a világegyetem kutatása során (mint ahogy mi is tesszük) a megperzselt és meggyötört Földet (vagy ami maradt belőle) és leszálva az esti oldalán talán ráakadnak a jégsapka alatt valamilyen ránk utaló jelre (ha akármi is visszamaradhat e pusztítás után), hogy igen, mi is itt voltunk, mi is részei voltunk a világegyetem elképzelhetetlen körforgásának.